Műtét utáni teendők az osztályon

A beteget a műtőtől az osztályos ápoló veszi át szóban és az írásos dokumetációkkal együtt az aneszteziológiai szolgálattól. A beteget az első 24 órában fektetjük, óránként, vagy szükség esetén gyakrabban ellenőrizzük a kardinális tüneteit, óránként feljegyezzük a folyadék bevitelt és ürítését.

Ha az első 24 órában poliuriás (400-500 ml/óra) akkor 4 óránként végzünk vérgáz és ion vizsgálatokat, amennyiben 200-300 ml/óra a vizelet mennyisége, illetve anuriás, akkor háromszor. Ezalatt az időszak alatt a fizikális szükségleteiről teljes mértékben gondoskodunk. A folyadék pótlását infúziók adásával biztosítjuk, a testsúly és az ürített vizelet egyensúlyának figyelembevételével.

Az első 48 órában infúziós pumpával adagolva intravénásan mg/ttkg-ra számolva adagoljuk az immunszuppresszív gyógyszert (Sandimmun), és az egyéb szükséges gyógyszereket: szteriodot (Solu-Medrol), diuretikumot (Furosemid), antihipertenzív szert (Nepresol). A későbbiekben áttérünk a per oralis gyógyszeradásra. Az immunszuppressziós szerek vérszint ellenőrzése szükséges.

Külön ápolási problémát jelent, hogy beteg egyik kezén chimino-fistula van. Ezen a karon sem vérnyomást mérni, sem vért venni, sem intravénás szereket adni nem szabad. Ha szükséges centrális vénát biztosítanak a betegnek a műtőben.

Szoros megfigyelést igényel:

- bőrszín,
- légzés,
- hőmérséklet,
- fájdalom,
- a műtéti területre behelyezett drain, az ürülő váladék mennyisége, minősége,
- a műtéti seb,
-a vizelet színe, mennyisége.

A műtét napján már elkezdjük itatni a lábadozót. Folyadék-megszorítás csak akkor szükséges, ha a veseműködés nem megfelelő. Nem ritka a műtét utáni 1000-1500 ml-es óránkénti vizeletmennyiség. Ilyen esetben infúzióval korrigáljuk a folyadékigényt, rendszeres labor, vérgáz és ion vizsgálatok alapján tartjuk egyensúlyban a beteg ion és sav-bázis értékeit. Ha nem indul meg a diurízis, teljes folyadék-megszorításra, vizelethajtók alkalmazására és végső soron dialízis kezelés alkalmazására kerül sor.

Fontos ápolói feladat a perifériás és centrális kanülök szabályszerű kezelése. A negyedik napon, hólyagtornát követően távolítjuk el az állandó katétert.

A légzőrendszeri és egyéb szövődmények megelőzésében nagy szerep jut a korai fokozatos mobilizációnak. Az első héten a mellkasi fizioterápiára kerül a hangsúly, mely a légzéstechnikai gyakorlatokból áll, amit naponta többször, önállóan is végeznek, majd a 2-3 héttől az edzés kerül előtérbe.

A diéta is fontos részét képezi a rehabilitációnak. Mivel a műtéti megoldás nem érinti az emésztőrendszert, betegeinket az első napon elkezdhetjük per os táplálni. A veseműködés teljes beindulásáig a Na és K szint figyelembevételével kell összeállítani az étrendet. A továbbiakban az étrendi kezelés célja a veseműködés elősegítése. Ennek érdekében az ajánlott fehérjebevitel 0.8-1 g/ ttkg, melynek 50 %-a legyen teljes értékű fehérje.

Az posztoperatív szak alatt történik azoknak a szabályoknak a megismertetése, amit az immunszupprimált pácienseknek tudniuk kell:

- a helyes életmódra való oktatás (pl:emberekkel zsúfolt helyiségben ne tartózkodjon, influenzás időszakban lehetőleg viseljen orr- szájmaszkot)
- pontos gyógyszerszedés betanítása, a mellékhatások megismertetése,
- a pontos folyadékbevitel és -ürítés mérése milliliterben,
- a testsúly és a hőmérséklet naponkénti ellenőrzése,
- az ajánlott étrend betartása,
- higiénés környezet megteremtése.